Szép lassan véget érnek az északi országokban a bajnokságok, arrafelé ugyanis nem őszi-tavaszi rendszerben, hanem a naptári év szerint bonyolítják le a pontvadászatokat. A hét végén Svédországban és Norvégiában is az utolsó fordulót rendezték, és mindkét országban csak most dőlt el az aranyérem sorsa.

A norvégoknál az utóbbi időben a szurkolók elszoktak az izgalmaktól, hiszen az elmúlt 12 esztendőben mindig a Rosenborg végzett az élen, általában tekintélyesnek mondható fölénnyel. Most viszont másként alakultak a dolgok, hiszen a trondheimi együttes az idén váratlanul gyengén szerepelt, legalábbis saját magához képest: többször is váratlan vereséget szenvedett. A bajnokcsapat egyetlen szerencséje az volt, higy a riválisok nem tudták kihasználni ezeket a botlásokat, és így a Rosenborg az utolsó forduló előtt is az élen állt, igaz, csak több rúgott góljának köszönhetően előzte meg a Valerenga IF-et.

Mivel a végső játéknapon mindkét együttes hazai pályán szerepelt, a kérdés az volt: melyik gárda tud nagyobb gólkülönbségű győzelmet aratni. A dolog a Valerenga számára indult jobban, ők a kiesőjelölt Stabaek ellen már az első félidőben vezetést szereztek, míg a másik meccsen 45 perc alatt nem született gól, így egy játékrész után úgy tűnt, a Rosenborg "végre" elveszítheti az aranyat. A második félidőben aztán felpörögtek az események: a trondheimiek negyedóra alatt két gólt is rúgtak, és immár ők álltak jobban, még úgy is, hogy az SFK Lyn szépíteni tudott ellenük. Már csak nyolc perc volt hátra a két találkozóból, amikor megint fordult a kocka: a Valerengából előbb Hagen, majd egy percre rá Holm is betalált, és immár a volt berlini légiós, Kjetil Rekdal által trenírozott gárda kezében volt az arany. A Rosenborg azonban az utolsó pillanatban kitépte onnan: a bajnokcsapat támadója, Frode Johnsen a 90. percben megszerezte saját maga harmadik, csapata negyedik gólját a találkozón, az RBK így 4-1-re győzött, és több rúgott góljának köszönhetően megőrizte az elsőséget. A sorozatban 13. aranyéremmel pedig beállította a lett Skonto Riga által tartott európai rekordot.

Az utolsó forduló előtt Svédországban is azonos pontszámmal állt két együttes az élen: a Halmstads BK és a Malmö FF. A Halmstadnak annyi előnye volt, hogy gólaránya sokkal jobb volt riválisánál, vagyis egy győzelemmel mindenképpen az övé lett volna az elsőség. Ennek ellenére a csapat meglehetősen idegesen futballozott, és még az sem nyugatta meg a játékosokat, hogy közvetlenül a szünet előtt egy szerencsés találattal sikerült vezetést szerezniük: Dusan Djuric lövése egy védőn megpattanva hullott a léc alá. A lélektani előnyt  a Halmstad nem tudta kihasználni, és ellenfele, a harmadik helyért küzdő IFK Göteborg a második félidő elején tizenegyesből egyenlíteni tudott, és a döntetlen eredmény később már nem változott.

Persze eközben a Malmö is szenvedett az Elfsborg ellenében, ám a drukkerek kissé fellélegeztek, amikor az 54. percben a csapat tizenegyeshez jutott. A szurkolók ereiben egy pillanatra valószínűleg meghűlt a vér, amikor Niklas Skoog büntetőjét a kapus kiütötte, ám a kipattanót Jong-Inge Höiland a hálóba gyömöszölte, és ez a gól elég volt a győzelemhez, vagyis a bajnoki címhez a Halmstadnak.

(FOCIVILÁG)